Sziasztok! Meghoztam a következő részt. :) Szerintem ugyanolyan "röbid" lett, de azért jó olvasást! :)
Niall szemszöge:
-UR ISTEN! MELANIE!!!!-kiabáltam.
-Mi van Niall?-jött be a nagy kiabálásra Zayn.
-N-nézz oda.-mutattam a TV-re.
-MELANIE!!!-kiabált mostmár Zayn is. Megfogtam a kocsikulcsot, kirángattam Zayn-t a kocsihoz, majd bepattantam a kocsiba, megvártam míg Zayn is beül, és elindultunk. Gondoltam a legközelebbi korházba megyünk először, hátha ott van. Igazam is lett. Pont akkor vitték be a műtőbe. Nem is kellett megkérdezni a recepcióst, hogy hova kell menni.
-Doki! Mi van Melanie-val?!-szaladtam oda a műtő előtt álló dokihoz.
-Önök a hozzátartozzói?-kérdezte mire csak bólintottunk egyet.- Miss Clark súlyos autóbalesetet szenvedett. A gerince eltört, a bordája megrepedt, csoda hogy egyátalán túlélte, de meg kell műtenünk, hogy a törött gerinc jól forrjon össze.-folytatta. Csak halgattunmk, egyszerűen nem bírtunk megszólalni. Idegesen hajamba túrtam, majd kifújtam a bent tartott levegőt.
-Nem sok esélyt tartok rá, hogy felébred, mert miután behoztuk, kómába esett. Hírtelen kóma...-jött oda egy másik doktor.
-M-mi?-kérdezte Zayn kétségbeesetten. Láttam rajta, hogy mindjárt sír.
-Doktor úr... Kérem, tegyen meg minden tőle telhetőt! A lehetetlent is próbálja meg kérem!...-muszály leülnöm egy székre...
-Megpróbálom, de most megyek, megnézem mit tehetek...-indult meg a műtő felé.
-Doki! Vigyázzon az unokahúgomra!-kiabált utána Zayn. Az orvos csak bólintott, majd bement. Most mi lesz? Nem hagyhat itt! Nem!... Kilenc óra és a doki még mindig nem jött ki. Már lassan négy órája bent van. Aggódom. Mi van ha?... Kinyílt a műtő ajtaja, az orvos lépett ki.
-Doki! Hogy van Mel?-futottam oda. Zayn elaludt a székeken, de ő is felébredt az ajtónyílásra.
-Sajnálom, de felébreszteni nem tudtuk, ezért még kómában van... A bordáit helyre raktuk, gerince mostmár jól fog összeforrni.
-És... körülbelül mikor fog magához téni? És emlékezni fog ránk?-kérdeztük kétségbeesetten, álmosan, sajogó fejjel. Leültem a mögöttem lévő szére. Nem bírtam tovább. Zayn sem. Ő is leült. A doki elment a másik irányba. Felhívtam a többieket is. Direkt csak a műtét után akartam nekik szólni. Szóval felhívtam Liz-t. Mikor elmondtam neki, elkezdett sírni... Mondtam neki, hogy jöjjenek be. Be is jöttek. Azonnal Zayn nyakába borult.
-Shht...-nyugtatta. Ami éppenséggel nem nagyon sikerült neki. Megint jött a doktor.
-Doktor! Mikor mehetünk be hozzá?-kérdezte Liz. A doki hátrafordult.
-Ha akarnak, akkor most is bemehetnek, csak először hadd vigyék át az intenzív osztályra.
-Köszönjük!
-De egyszerre csak hárman menjenek be hozzá!-fordult vissza, mert közben elindult.
-Rendben! Köszönjük!-mondtam, majd leültem. Megvártuk míg átviszi Mel-t majd én, Zayn és Lizzie mentünk be. Ott feküdt, magatehetetlenül. Leültem mellé a székre, majd megfogtam a kezét. Arcon pusziltam.
-Mel... Ne menj el kérlek! Nem hagyhatsz itt minket.-suttogtam neki, hátha hallja. Fejét másik irányba fordította, kezem megszorította. Remélem hallott valamit...
Melanie szemszöge:
Bevittek a kórházba, majd a műtőbe. A doktor mondott valamit, de csak motyogást értettem. Végre vége a műtétnek és nem turkálnak többet a hasamban és a gerincemnél. Átvittek egy másik kórterembe, ahol csak én voltam egyedül. Hárman bejöhettek, az egyikük biztos Niall az, mert megfogta a kezemet. Megszorítottam neki a kezét majd megmozdultam. Fájt. Nem kellett volna megmozdulnom.
Három héttel később Niall szemszöge:
Melanie felébredt. Annyira örültem neki, hogy azt el sem tudom mondani. Megpuszilam, megöleltem, megcsókoltam... Annyira szeretem. Az orvosok még benttartják pár napig. De ha gyorsabban javul az állapota, akkor lehet már holnap hazaengedik. Három órával később, hét órakor bejött az orvos a kórterembe.
-Jónapot. Kontroll-ra jöttem. Ha megkérhetem önöket, fáradjanak ki.-tessékelt ki minket. Megpusziltam Melanie arcát, majd kimentünk. Egy jó fél óra mulva kijött a doktor. Felálltunk.
-Nos...-kezdett bele.-Melanie állapota sokkal jobb, mint négy órával ezelőtt. Holnap már haza is mehet.-fejezte be mosolyogva, majd elment. Mi benetünk Mel-hez, és elmondtuk neki a jóhírt. Persze ezt már tudta, mert a doki elmondta neki, ugyhogy nem kellett sokáig várnia.
Ez lett volna a kövi rész. :) Remélem tetszett! Komizzatok légyszíves. :) *Niky*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése