Reggel korán keltünk, olyan 6 óra körül. Felvettem egy fehér felsőt és egy sötét nadrágot. Átballagtam a fürdőbe, fogat mostam, kifésültem majd lófarokba kötöttem hajamat, arcom is megmostam, hogy frissnek látszódjam, majd visszamentem a szobába. Niall az ágyon ült,már fel volt öltözve, keze arcán volt. Láttam rajta hogy valami nagyon gondolkozik, mert nem vette érsze hogy bejöttem.
-Jó reggelt.-ültem le mellé.-Min gondolkozol annyira?
-Neked is. Ennyire látszik hogy agyalok?-kérdezte.
-Aha...
-Csak azon, hogy mivan, ha nem lehet baba...
-Shht... Nyugi, lesz! Bízom benne.-öleltem meg.
-Oké. Te vagy az anyuka, te érzed.-fogta meg két kezével arcomat, majd megcsókolt. Csókunk után összekulcsoltuk a kezeinket, és lementünk. A többiek lent voltak. Na tessék... Harry mostmár virágszírmokkal jött. Elkezdte srni a fejünkre azt, amit összegyűjtött egy szatyorba.
-HARRY! Fejezd be!-nevettem.
-Oké...-szontyolodott el.-De ugye majd vigyázhatok a kicsire?-reménykedett.
-Persze, csak nyugi van.-simogattam meg a fejét. Letette a szatyrot és megölelt. Aminek nem nagyon örültem, mert már hét óra, és még enni sem ettünk, és félkor el kellene indulni hogy időben odaérjünk.
-De... mi lenne ha elengednél és akkor tudnál is vigyázni a kicsire ha nem roppantod össze velem együtt.-mondtam vigyorogva, de persze nem szprított nagyon.
-Ohh.. Bocsi...
-Semmi, de mi együnk mert nem fogunk odaérni a dokihoz.-fogtam meg Niall kezét majd bevezettem a konyhába. Gyorsan összedobtam két szendvicset, persze Niall-nek extra nagyot. Leültünk az asztalhoz, majd megettük a szendókat. Liz és Zayn is lejöttek közben. Jót beszélgettünk velük. Aztán eljött a fél nyolc. Felkaptuk a cuccainkat, a többiek szerencsét kívántak, és elindultunk a dokihoz. Mikor odaértünk a doki egyből kiszúrt minket, és szinte egyből be is mentünk, csak pár percet kellett várnunk.
-Van egy jó hírem...-mondta az orvos vizsgálat közben.
-Igen?-néztünk rá furán.
-Maguknak kisbabájuk lesz.-mosolygott majd elvette azt az ultrahangos bigyót a hasamtól. Niall-el egymásra néztünk, majd mi is mosolyogtunk.
-És lehet már tudni mi lesz?-kérdzete Niall a hülyeséget.-Jó csak vicceltem.
-Majd egy hónap múlva jöjjenek vissza.-felöltöztem, majd megköszöntük és kiléptünk az ajtón. Ahogy elhagytuk a rendelőt Niall felkapott az utcán és elrodította magát, hogy "Apa leszek!"
-Csak halkan!-tettem az ujjam a szájára, nehogy a rajongók megtudják. Letett, majd beszálltunk akocsiba és elindultunk hazafelé. Mikor beléptünk az ajtón lerohantak minket, és össze vissza kérdezősködtek a többiek mi meg csak vártuk hogy elnyugodjanak. Kellett nekik tíz perc.
-Na?-kérdezte Liz kíváncsian.
-Mondod vagy mondjam?-néztem Niall-re.
-Mondd.
-Anya leszek!-köptem ki a számon vigyorogva. Liz egyből a nyakamba ugrott. Én és Niall csak nevettünk. A srácok lekezeltek Niall-al, Zayn megpuszilt engem, majd azt mondta, hogy ha Niall nem vigyáz rám kellő képpen, akkor kitekeri a fülét. Én csak nevettem egyet.
~Ideje lenne ebédelni.-gondoltam. Bementem a konyhába, előszedtem egy tányért és csináltam mindnekinek egy-egy szendvicset.
-Skacok!! Ebéd!-kiabáltam ki az étkezőből a nappaliba. Azonnal becsődültek, mint a kiskutyák, amikor az anyjukat keresik. Megettük a szendvicseket, majd elmosogattam Liz-zel és leültünk a TV elé. Az egész délütánt filmnézéssel töltöttük. Nagyon hamar elmet a délután. Megvacsiztunk olyan nyolc óra körül, majd én felmentem a szobába, mondva fáradt vagyok, de hát az is voltam. Elmentem letusolni, fogat mostam, majd visszaballagtam a szobába. Megfogtam a telefonomat, majd beledugtam a fülhalgatót, a fülest a fülembe tettem és bebújtam az ágyba. Fél tíz körül átestem az álomvilágba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése