2014. 02. 12. Reggel van. Csörög az ébresztőm. Hat óra. Gyorsan kikászálódtam az ágyból, elmentem tusolni, magamra csavartam egy törülközőt. Kimentem a szobámba, majd beálltam a szekrény elé. Végül sikerült választanom. Egy rövid farmernadrágot, neonrózsaszín rövid ujjú pólóval. A hajamat simán összegumiztam. Feldobtam egy minimális sminket, majd felvettem a kedvenc kopogós cipőmet, aminek kb tíz centiméteres lehet a sarka.A táskámat a vállamra dobtam, kikerestem az ajtó kulcsát, majd indultam is a munkába, mert már csak fél órám volt, és a kávézó tizenöt percre van a házamtól. Ahogy mentem az utcán, belebotlottam a volt barátomba Jake-be.
-Szia Melanie.-köszönt.
-Szia Jake. Hát te?-kérdeztem, és alaposan elgondolkodtam.
-Én, mint látod a boltba tartok.-mondta kicsit bunkón.
-Felőlem! Na de szia, most mennem kell.-köszöntem el tőle én is egy kicsit flegmábban, majd elindultam. Mikor odaértem, Mike, a főnököm behívatott magához.
-Miért hívattál be Mike?-kérdeztem kicsit furán.-Talán valami baj van?
-Nem dehogy is Melanie! Jó hírem van számodra!-mondta.
-Ki vele!- mondtam izgatottan.
-Előléptetlek! Mától te vagy a Főnökhelyettes!-Jelentette ki rezzenéstelen arccal, de láttam rajta, hogy mosoly bujkál a szája sarkában.
-Hogy mi??... Úr isten! Köszönöm Mike!!! Te vagy a legjobb főnök a világon!- mondtam már majdnem szívrohamot kapva.
-Na azért nem kell szívbajt kapni Melanie!-röhögte el magát.
-Jó-jó!... Hát akkor én megyek is dolgozni.-jelentettem ki.
-Nem-nem! Ma szabadnapot kapsz!
-Komoly?
-Igen! Na sipirc! Menj haza!-tessékelt ki az ajtón.
Miután hazaértem, elhatároztam, hogy elmegyek vásárolni. Gyorsan átöltöztem. Ezt vettem fel:
Miután kész lettem indultam is a plázába. Odaérve azonnal kiszúrtam egy boltot, ahol cipők voltak.
Ámuldoztam a sok csodás lábbeli láttán de különösen egyen akadt meg a szemem amit azonnal megvettem.
Aztán bementem a többi boltba is. Ott még jó pár szerzeménnyel lettem gazdagabb.
Ezt munkába vettem.
Végeztem a vásárlással. Úgy döntöttem beülök az egyik Meki-be. Rendeltem egy hamburgert, egy CocaCola-t és egy kávét. Mikor végeztem a hamburgeremmel és az italaimmal,elindultam hazafelé. London forgalmas utcáin nekem ütközött egy srác. Fekete pulóver, farmer, és a csuklya volt rajta. A nagy ütközésben mind a ketten elestünk. A szatyrok pedig kiestek a kezemből.
-Uh.. Bocsáss meg! Nem akartam, csak nem láttalak ebben a nagy tömegben!-mondta megbánóan.
-Nem, semmi baj!-mondtam miután felsegített. Én pedig felszedtem a szatyrokat
-Hát akkor szia.-köszönt el.
-Szia!-néztem utána meglepettem.Hazaérve lehetett vagy olyan este kilenc-tíz óra. Ledobtam a cuccokat, elmentek fürdeni, felvettem a pizsamámat, majd bevágtam magam az ágyba. Fél tizenegy körül aludhattam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése